Emberi jogok

Vita Strasbourgban az emberi jogi helyzetről

2017. 12. 13.

Az Európai Parlament idei utolsó ülésszakának második napján két külügyi-emberi jogi dokumentum vitájára került sor a plenáris ülésen. Az emberi jogok és a demokrácia 2016. évi helyzetéről szóló jelentés viszonylatában igen találó Federica Mogherini uniós külügyi főképviselő megállapítása: „Nehéz időkben úgy lehet erős az Európai Unió, hogyha a stratégiai gondolkodást helyezi előtérbe, tagjainak jövőképe közös, fellépése pedig egységes.” A mianmari (burmai) üldözött rohindzsa (rohingya) közösség helyzetével kapcsolatos nyilatkozat vitájában is ez az általános stratégiai igény nyilvánult meg.

A hontalan muszlim rohindzsákat a buddhista többség tettlegességig fajuló gyűlölete sújtja. A Béke Nobel-díjas Aung Szan Szú Kjí nevével fémjelzett, törékeny mianmari demokrácia állami hatóságai maguk is részesei az ellenük folytatott népirtásnak. Hozzászólásában Tőkés László európai képviselő a hosszú évtizedeken át katonai diktatúrában élt távolkeleti ország „történelmi lehetőségeként” értékelte a 2016-ban alighogy elkezdődött demokratikus átalakulásokat. Az ígéretes változások folytatásához viszont az szükséges, hogy a kormány hagyjon fel a rohindzsa kisebbséget létében fenyegető mostani gyakorlatával és teljesítse a kisebbségek védelmében vállalt kötelezettségeit.

A 2016. évi emberi jogi jelentéshez való hozzászólásában erdélyi képviselőnk a lelkiismereti és a vallásszabadságra helyezte a hangsúlyt, azonos mérce alkalmazását szorgalmazva a világon leginkább üldözött keresztények és más vallásúak emberi és kollektív jogainak védelmében. Ezzel együtt azokkal a gyilkos ideológiákkal is fel kell vennünk a harcot, amelyek rendszerszinten üldözik etnikai és vallási kisebbségeiket – mondotta képviselőnk.

A demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság terén mutatkozó folyamatos visszaesés kihívásaival szembenézve az Unió fokozott figyelmet tanúsít a vallásszabadság szaporodó sérelmeinek, valamint a vallásüldözés elharapózásának. A jelentés – egyebek mellett – konkrét és gyakorlati fellépést sürget a vallás és a meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló uniós iránymutatások hatékony végrehajtása érdekében.

A dokumentum egészében véve pozitív tartalma ellenére a magyar néppárti küldöttség tagjai tartózkodtak a mai végszavazáskor. Ennek legfőbb oka az, hogy a migráció kérdésében Magyarország álláspontja lényegesen eltér az Unió, illetve a Parlament, sőt még a néppárti frakció egy jelentős részének az álláspontjától is.

 

 

Hozzászólás a mianmari rohindzsák helyzetéről szóló vitához

 

 

Az 1989 óta Mianmar nevet viselő volt Burma figyelemre méltó átalakulásokon ment át a 2011-ben elkezdődött reformok óta. A több évtizedes katonai diktatúra megdöntését követően, 2016 áprilisában demokratikus úton hatalomra került új kormány történelmi lehetőséget jelent az ország számára. A változások folyamatában, a maga sajátos eszközeivel, az Európai Unió döntő szerepet játszott.

Az utóbbi hónapokban azonban jogos aggodalomra ad okot a délkelet-ázsiai ország Rakhine nevű államában élő népes rohindzsa közösség elleni hatósági erőszak, mely a puszta állampolgársággal sem rendelkező üldözött népcsoport tagjainak százezreit teszi földönfutóvá és kényszeríti őket a szomszédos Bangladesbe menekülni. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa a kialakult tarthatatlan helyzetet méltán minősítette etnikai tisztogatásnak.

Idén szeptemberben az Európai Parlament sürgősségi határozatban ítélte el a mianmari kormánynak a rohindzsa kisebbséggel szembeni minősíthetetlen bánásmódját. Az országban végbemenő demokratikus átalakulások sikerének, valamint az Unió további támogatásának előfeltételeként szabta meg a súlyos emberi jogi és etnikai jogsértések haladéktalan kivizsgálását és a bűnelkövetők felelősségre vonását.

Az Európai Uniónak fokoznia kell a mianmari humanitárius válság enyhítésére irányuló erőfeszítéseit! Ezzel együtt az eddiginél is határozottabban számon kell kérnie a kormány kisebbségek védelmében vállalt kötelezettségeinek a teljesítését.

 

Strasbourg, 2017. december 12.

 

Tőkés László

EP-képviselő

 

 

 

Hozzászólás az emberi jogok és a demokrácia 2016. évi helyzetéről szóló jelentéshez

 

 

 

Ma délután a Mianmarban élő muszlim rohindzsák védelmében emeltük fel a szavunkat. Más esetekben a világon leginkább üldözött keresztény közösségeket vesszük védelmünkbe. Az Európai Uniónak – etnikai és vallási különbségtétel nélkül – egységesen kell fellépnie az egyéni emberi és a kisebbségi kollektív jogok, illetve a lelkiismereti-, a szólás- és a vallásszabadság tiszteletben tartása érdekében.

Különösképpen fontos, hogy felvegyük a harcot a jogfosztó és tömeggyilkos vallási és politikai ideológiákkal, mint amilyenek az iszlám fundamentalizmus és az ateista kommunizmus. Az Európai Unió ennek az egyetemes jogvédő küzdelemnek a legfőbb letéteményese – amint ez a Parlament 2016. évi emberi jogi jelentéséből is kitűnik.

 

 

Strasbourg, 2017. december 12.

Tőkés László

EP-képviselő