Emberi jogok

Vita az EP-ben az emberi jogok és a demokrácia globális helyzetéről

2016. 12. 15.

Az évenkénti gyakorlatnak megfelelően az esztendő utolsó strasbourgi ülésszakán fogadta el az Európai Parlament Az emberi jogok és a demokrácia globális helyzetéről és az EU ezzel kapcsolatos politikájáról szóló 2015. évi jelentését, amelynek Josef Weidenholzer osztrák szocialista képviselő volt a raportőre. A decemberi ülésszak utolsó – mai – napján vitatta meg és fogadta el a parlament azt a sürgősségi határozatot is, amely a tibeti Larung Gar buddhista kolostorváros és akadémia tarthatatlan helyzetével, valamint a börtönbe vetett Ilham Tohti ujgur polgárjogi vezető esetével kapcsolatban foglal állást, s amelynek néppárti kezdeményezője Tőkés László erdélyi fideszes képviselő volt.

A 2015. évi jelentés az emberi jogok helyzetének és a demokrácia mértékének alakulását követi nyomon az Európai Unión kívüli, ún. harmadik országokban, valamint az EU-nak ezen a téren tett vállalásait és erőfeszítéseit veszi számba, illetve az ezek viszonylatában reá váró feladatokat és tennivalókat rögzíti. Az átfogó dokumentum súlyos aggodalomnak ad hangot amiatt, hogy az emberi jogok ügye világszerte egyre nagyobb fenyegetettségnek van kitéve, a civil társadalomnak és az emberi jogi védelmezőinek a mozgástere egyre szűkül, és a világ több országában, például Oroszországban, Törökországban és Kínában egyre több, a civil társadalmat elnyomó jogszabályt fogadnak el a terrorizmus elleni küzdelem ürügyén.

A jelentés részletesen foglalkozik – többek között – a nők és a gyermekek, a fogyatékos személyek, a nemzeti kisebbségek jogaival, illetve a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadsággal. Mindemellett, az Európát sújtó migráció kérdését egyoldalú módon, csupán emberi jogi kérdésként közelíti meg, figyelmen kívül hagyva annak olyan más, fontos vonatkozásait, mint amilyenek az Unió külső határainak védelme vagy a határátlépés törvényességének a követelménye. Erre való tekintettel erdélyi képviselőnk és fideszes kollégái tartózkodtak a tegnapi zárószavazáskor.

Mindazáltal a jelentés plenáris vitáján képviselőnk támogatta az Uniónak az emberi jogok előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseit, különösképpen a keresztények védelme érdekében, tekintettel arra, hogy világszerte a leginkább üldözött közösségnek számítanak, példának okáért Irakban, Szíriában és Pakisztánban. Felszólalásában külön is kiemelte Kína esetét, ahol Hszi Csin-Ping elnök hatalomra lépése óta a vezető kommunista nomenklatúra egyre durvábban lép fel az egyébként alapvető jogaikkal élni akaró jogvédő harcosokkal, aktivistákkal és újságírókkal szemben. Több éve tartó rendőri zaklatást és kihallgatást követően – többekkel együtt – Csang Tien-jung ügyvéd is sanyarú sorsra jutott, hiszen novemberben eltűnt, és azóta sincs semmi hír róla, mutatott rá képviselőnk. Hasonlóképpen Ilham Tohtit, az ujgur közösség jogaiért küzdő egyetemi tanárt és aktivistát – akit egyébként képviselőnk idén az Európai Parlament által a gondolatszabadságért adományozott Szaharovdíjra terjesztett elő – szeparatizmus vádjával életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.

A Néppárt részéről kezdeményezett sürgősségi határozat is a kínai kommunista hatóságok által a tibetiek és az ujgurok elleni jogsértéseket tárgyalja, pontosabban a Larung Gar buddhista akadémia, valamint Ilham Tohti eseteit. A 4000 méter magasságban elterülő, 1980-ban alapított híres kolostorváros és akadémia mintegy tízezer szerzetes otthona, és a világ legnagyobb buddhista lakóközösségének számít. „Településrendezési” indokokra hivatkozva a kínai kormány azonban elrendelte, hogy a kolostorvárost 2017 szeptemberére a felére kell csökkenteni. Nemzetközi szervezetek jelzése szerint a telephely felszámolása már elkezdődött.

A határozat néppárti társszerzőjeként a mai plenáris vita keretében Tőkés László arra emlékeztetett, hogy huszonhét esztendeje a temesvári magyar református templom előtt ezen a napon vette kezdetét az a tiltakozás, amely a romániai kommunista diktatúra bukásához vezetett. Említésre méltó, hogy amint arra a 2007-ben elfogadott Tismăneanu-jelentés rámutat, Ceaușescu diktátor a Kínában és Észak-Koreában tett látogatásait követően,  1971-ben radikális resztalinizációs folyamatot indított el, amely a magyar kisebbségre nézve különösképpen drámai következményekkel járt. A kínai modellt követő román asszimilációs programnak fontos elemét képezte a magyar nyelvű oktatási intézmények elsorvasztása, a magyar többségű erdélyi városok etnikai összetételének megváltoztatása, valamint a települési rendszer ún. szisztematizálási terve. „A Larung Gar tibeti buddhista központ lebontására és megsemmisítésére irányuló kínai merényletkísérlet a román nacionálkommunista diktátor hírhedt falurombolási tervére emlékeztet. Mai sürgősségi határozatunk arra figyelmeztet, hogy az Uniónak és a Parlamentnek folytatnia kell a küzdelmet a továbbélő totalitárius kommunista rezsimek isten- és embertelen uralma ellen” – vonta le a végkövetkeztetést erdélyi képviselőnk.

Az emberi jogi jelentést az Európai Parlament viszonylag jelentős számú ellenszavazat és tartózkodás mellett fogadta el. A sürgősségi határozat viszont elnyerte a képviselők szavazatainak elsöprő többségét.

 

H O Z Z Á S Z Ó L Á S

az emberi jogok és a demokrácia 2015-béli egyetemes helyzetéről szóló jelentéshez

2016-ra szóló Globális stratégiájában az Európai Unió arra kötelezte el magát, hogy „globális szinten gyökeres módon fellép a konfliktusos helyzetek és a nyomor felszámolása, valamint az emberi jogok érvényesítése érdekében”. Ezzel egybehangzóan a 2015-ről szóló évi jelentés továbbra is külpolitikánk első számú prioritásának tekinti az emberi jogok ügyét, annál is inkább, mivel világszerte állandó fenyegetettségnek van kitéve. Az autoritárius rezsimek fennhatósága alatt a civil társadalom mozgástere egyre szűkül, a jogvédőkkel szembeni erőszak pedig erősödőben van. Embereket üldöznek hitük miatt, a keresztények pedig az üldözésnek leginkább kitett közösségnek számítanak a világon – egyebek mellett Irakban, Szíriában és Pakisztánban.

Kínában, a rettegés légkörében jeles jogvédő harcosok szenvednek zaklatást és kínzást, vagy tűnnek el. Ilham Tohti ujgur tudós továbbra is börtönben ül. A tibetiek állandó létveszélyben élnek. A széleskörű letartóztatások rendjén Csang Tien-jung kiemelkedő kínai emberjogi aktivistának is nyoma veszett.

Tekintettel a jelenlegi migrációs helyzetre, említésre méltó, hogy a dokumentum – a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően – különbséget tesz a migránsok és a menekültek között.

Egyébiránt a jelentés híven tükrözi az Unió európai értékeink és az egyetemes emberi jogok iránti elkötelezettségét.

Strasbourg, 2016. december 13.

 

Tőkés László

EP képviselő

 

H O Z Z Á S Z Ó L Á S

  1. december 15-én, éppen a mai napon vette kezdetét a temesvári magyar református templom előtt az a tiltakozás, mely a románok és a nemzeti kisebbségek összefogásával a romániai forradalom kirobbanásához, a kommunista diktatúra bukásához vezetett.

Milyen érdekes, hogy Ceauşescu diktátor ottani látogatása nyomán a kínai modellt honosította meg Romániában, amikor is kisebbségellenes homogenizációs politikájával oly módon igyekezett megtörni az erdélyi magyarokat és Székelyföldet, mint a kínai kommunista rezsim a tibetieket!

Azóta közel három évtized telt el. A Larung Gar tibeti buddhista központ lebontására és megsemmisítésére irányuló kínai merényletkísérlet a román nacionálkommunista diktátor hírhedt falurombolási tervére emlékeztet. Mai sürgősségi határozatunk arra figyelmeztet, hogy az Uniónak és a Parlamentnek folytatnia kell a küzdelmet a továbbélő totalitárius kommunista rezsimek isten- és embertelen uralma ellen. Ez alkalommal külön is felemelem a szavam a Szaharov-díjra javasolt Ilham Tohti szabadon bocsátása érdekében.

Strasbourg, 2016. december 15.

 

Tőkés László

EP-képviselő