Egyéb

Tusványosi körkép

Tusványosi körkép

2016. 07. 25.

A július 20-i délelőtti hivatalos megnyitó volt az egyik ilyen alkalom, a Lőrincz Csaba-sátorban, ahol a bálványosi folyamat elindítói, a magyarországi és erdélyi szervezők, az intézményes nemzetpolitika és a házigazdák képviselői méltatták és indokolták az idei tábor mottóját: „Tusványos 27 – Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában!” Elhangzott: az elmúlt negyedszázad alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Erdély és a teljes Kárpát-medence egyik legfontosabb rendezvényévé nőtte ki magát, amelyen fontos nemzetpolitikai kérdések megvitatásán túl rengeteg párbeszédre nyílik lehetőség. Közel 200, zömmel önkéntes szervező működtette idén a fesztivált, 24 tematikus sátorban több száz programon vehettek részt az érdeklődők keddtől vasárnapig.
Tőkés László aznap még a „Milyen Európát akarunk? Van-e közép-európai keresztény vízió Európa számára?” című, valamint a „Justice 2.0. – A kommunizmus bűntettei, az európai büntető bíróság felállításának esélyei” című eszmecseréken, délben pedig a tusnádfürdői Közösségi Házban megrendezett kiállítás megnyitóján vett részt. A Totalitarianism in Europe (Totalitarizmus Európában) című tárlatot az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja nevű nemzetközi szervezet rendezte meg, a megnyitón részt vettek annak vezetői is. EP-képviselőnk a platform védnöki testületének tagjaként idézte fel, hogy 2009-ben végre az Európai Parlament is elítélte a totalitárius rendszereket, és kimondta: nem szabad kettős mércét használni a nácik és kommunisták viszonylatában, hanem „egyazon értékrend szerint kell ítéletet mondani mindkettő felett”.
Július 21-én délelőtt Tőkés László az Egyházak Európában című pódiumbeszélgetést hallgatta meg, a hozzászólások rendjén fogalmazva meg aggodalmait és álláspontját, miközben az egyházi és a világi élet képviselői ilyen kérdésekre keresték a választ az EMNT Kós Károly-sátrában: Mi a közös a történelmi magyar egyházakban és Európában? Mit jelent, hogy keresztyén Európa? Egyenlő-e a keresztyén Európa a hívő Európával? Mérvadók-e Európában a keresztyén hagyományok? Mi az egyházak küldetése? Engedhetünk-e a mindenen eluralkodó liberális szemléletnek, hogyan viszonyuljanak ehhez az egyházak? Van-e helye, mi a helye a politikában az egyháznak? Kiss-Rigó László szeged-csanádi katolikus püspök arra figyelmeztetett a beszélgetés során, hogy olyan vezetőkre van szüksége Európának, akik Jézussal kapcsolatban állnak. Szerinte az értéksemlegesség, amelyre a nyugati társadalom olyan büszke, egyenlő az értékellenességgel. Részint erre reagálva mondotta hozzászólásában európai képviselőnk: milyen könnyű és jó volna, ha Brüsszelben a Szentírást fogadnák el európai törvény gyanánt, mert akkor pofonegyszerűvé válna a tájékozódás és a kiútkeresés – ahogy Kató Béla erdélyi püspök fogalmazott: „valljuk meg a Krisztust, és kövessük őt”. Ehelyett egy bürokratikus túlszabályozás megy végbe, „és megmondhatom őszintén, hogy semmivel sem kellemesebb a nyugati országokat jellemző vulgár-materiális szekularizmus, mint volt a tudományosnak nevezett kommunista ateizmus” – jelentette ki Tőkés László, aKirályhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke. „Azt hiszem, hogy mi, kelet-közép-európaiak, vagy mi, magyar történelmi egyházak, az utolsó előtti pillanatban vagyunk ahhoz, hogy a megelőzés módszerét alkalmazzuk. Ne a betegség ellen küzdjünk, hanem a betegséget előzzük meg! – ez lehetne a mi hitbeli logikánk és filozófiánk. Még nem omlottak be egyházaink. De ha minden rosszat átveszünk nyugatról a megfelelési vágy és a politikai korrektség jegyében, akkor bizony nagyon hamar utolérhetjük őket” – fejtette ki Tőkés László, azzal zárva hozzászólását, hogy hitünk és a Szabó László unitárius lelkész, egyházi tanácsos által emlegetett nemzeti elkötelezettségünk viszonylatában nagyon nehéz dolgunk van, de természetesen ezt a harcot is meg kell harcolnunk.
Délben a Bethlen Gábor-sátorban jelent meg képviselőnk, ahol Kisebbségi jogok érvényesülése a Kárpát-medencében 2016-ban címmel zajlott eszmecsere. A moderátori szerepet is betöltő Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója több ízben leszögezte, a kisebbségbe szorult magyar közösségek békés, parlamenti eszközökkel próbálják elérni jogaik biztosítását, eddig nagyon kevés eredménnyel. Hangsúlyozta azt is, egyetlen megnyugtató megoldás létezne: a különböző szintű autonómiák biztosítása, mert megoldatlan a magyar ügy a Kárpát-medencében, a kisebbségi jogok érvényesítésében nagyon sok a visszaélés. De a helyzet nem reménytelen – így összegezhető annak a körképnek a következtetése, amelynek során az elszakított területeken élő magyarság képviselői ismertették helyzetüket.
AKriza János-sátorban ugyanezen nap délutánján mutatták be Németh Zsoltnak, a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének Hitünkből értékek következnek című könyvét, amely a bálványosi folyamat egyik elindítójaként is számon tartott politikus 2002–2014 közötti írásait, beszédeit tartalmazza. A két kötet előszavában Orbán Viktor miniszterelnök méltatja a szerző hozzájárulását a magyar nemzetpolitikához, a bemutatón pedig Martonyi János volt külügyminiszter, Brenzovics László régi harcostárs és kolléga, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, valamint Tőkés László EP-képviselő értékelt. Utóbbi úgy vélte, hívő emberekre lenne szükség a közéletben, akik hitbeli meggyőződéssel vállalják társadalmi szerepüket. „Aki nem hisz, nem is cselekszik. Még a legjobb focicsapat is vereséget szenved, ha nem a győzelem hitével lép pályára.” Meglátása szerint Németh Zsolt „túltesz minden politizáló papon és prédikáló politikuson”, személyét a hitből fakadó „jócselekedetek” – politikai tettek – hitelesítik.
Július 22-én a fősátor délelőtti paneljét tisztelte meg jelenlétével Tőkés László, melynek keretében nyolc Kárpát-medencei magyar párt vezető képviselőjének részvételével rendezték meg az immár hagyományos nemzetpolitikai kerekasztalt, Itthon a Kárpát-medencében címmel. A beszélgetést moderáló Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő a fórum elején bejelentette: a Kárpát-medencei magyarság választott vezetői közös nyilatkozatban ítélték el az Európai Unió „elhibázott bevándorláspolitikáját és a kényszerbetelepítést”, összefogásra és a küszöbön álló népszavazáson való részvételre buzdítva a magyarságot. Erdélyből mind a három magyar politikai szervezet képviseltette magát a fórumon, az EMNP és az MPP elnöki szinten, az RMDSZ viszont csupán a szenátusi frakcióvezetőjét delegálta.
Július 23-án Orbán Viktor kormányfő tusnádfürdői szálláshelyén látta vendégül Tőkés Lászlót egy munkareggelin, amelyen Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Nagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára is részt vett. Ezt követően került sor az idei Tusványos csúcsrendezvényére, a megszokott közönség- és médiaérdeklődéssel kísért nagyszínpadi fórumra,Itthon Európában! címmel. Ennek keretében a magyar miniszterelnök és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke mondtak beszédet és válaszoltak a hallgatóság soraiból érkezett néhány kérdésre, a meghirdetett időkeretben. Orbán Viktor beszédéből a hírügynökségek leginkább azt emelték ki, hogy a magyar kormányfő szerint Európa jelenlegi politikai vezetése megbukott, az európai biztonság helyreállításához alapvető változásokra van szükség, ezek részeként egy európai hadsereg felállítására.
Tőkés Lászlóbeszédét a közösségi autonómia és a nemzetvédelem melletti kiállásként értékelték, kiemelve, hogy felidézte néhány évvel ezelőtti tusnádfürdői kijelentését, amely miatt később megfosztották román állami kitüntetésétől. Eredeti álláspontját fenntartva ismét Magyarország védelmét kérte a határon túli magyar nemzetrészek számára, amiként Ausztria egy kétoldalú egyezmény alapján jelenleg is védhatalmi státust gyakorol az olasz fennhatóság alatt élő dél-tiroli osztrákok fölött. „Európai módra Románia és Magyarország is ezenképpen juthatna egyezségre a romániai, erdélyi, székelyföldi magyarság önrendelkezése ügyében” – idézték a hírügynökségek az EMNT elnökét, aki megköszönte a védelmet és a támogatást Orbán Viktornak. A román nyelvű sajtó egy része ugyanakkor ezúttal is háborogva számolt be erdélyi képviselőnk „vérlázító” kijelentéseiről.