Kisebbségek

Tőkés László: „Nyissanak kaput a magyar autonómiatörekvések előtt”

2018. 03. 13.

Nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak március 11-én Kolozsvárott az előző napon Marosvásárhelyen lezajlott, a székely szabadság napja alkalmával rendezett tömegrendezvényt követően. Az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári székházában Szilágyi Zsolt, a párt elnöke fogadta a média képviselőit, mellette Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Jordi Xuclà i Costa, a Katalán Európai Demokrata Párt tagjaként spanyol alsóházi képviselő, Jokin Bildarratz Sorron, a Baszk Nemzeti Párt spanyol szenátusbéli tagja és szóvivője, valamint Gio Paolo Baglioni, az Európai Szabad Szövetség jogi tanácsadója foglaltak helyet az asztalnál.

Tőkés László a maga során a következőket mondotta: „Nemcsak hogy hagyományos rendezvény volt a tegnapi, hanem ezen túlmenően azt hangsúlyoznám ki, hogy kedves katalán, baszk és olaszországi vendégeink az autonómia nagyköveteiként jöttek el hozzánk, és már ebből is hagyomány lett. Köszönetem ezért elsősorban Izsák Balázs elnök úrnak, a Székely Nemzeti Tanács vezetőjének szól. Hangsúlyozom, hogy vendégeink szövetségeseink is egyben, és kölcsönösségen alapul ez a kapcsolat, hiszen ők is a saját nemzeti közösségeik jogaiért harcolnak. Külön is szolidaritásomat fejezem ki Katalónia iránt. Egyes vezetőik börtönben ülnek. Azt kívánjuk, hogy mihamarabb kiszabaduljanak a fogságból, rendeződjön a katalóniai helyzet, és hogy normális kerékvágásba terelődjön a katalán–spanyol viszony.”

Európai parlamenti képviselőnk így folytatta: „Az Európai Szabad Szövetségnek az Erdélyi Magyar Néppárt is tagja, ez egy autonomista pártszövetség, amelynek egy darabig én is frakcióbéli tagja voltam az Európai Parlamentben, tehát egészen közel állnak a szívemhez, és ha lehet azt mondani, az Európai Néppárt parlamenti frakciójának tagjaként én az autonomista szárnyat képviselem az Európai Szabad Szövetség szellemében.”

A továbbiakban az EMNT elnöke kifejtette: „Jeles év ez az idei, ugyanis nemcsak a román többség ünnepli Románia egyesülésének centenáriumát, hanem az SZNT és az EMNT is a székely, magyar nemzeti önrendelkezés évének nyilvánította a 2018. esztendőt, hiszen éppen száz évvel ezelőtt alakult meg a Székely Nemzeti Tanács, ezt követően pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Tehát, ha tetszik, a Székely Nemzeti Tanács jogutódja az elődjének, az EMNT pedig történelmi utódja az akkor megalakult Erdélyi Nemzeti Tanácsnak. Ezek a tanácsok egyenes és nemleges választ adtak Erdély elszakítására, és azóta is az önálló autonóm politizálás, az önrendelkezés folytonosságát képviseljük Erdélyben, amelyet csak a nacionálkommunista diktatúra szakított meg közel ötven esztendeig. De töretlenül folytatjuk az önrendelkezés politikáját Erdélyben, a Románián belüli nemzeti önrendelkezés elve alapján, visszautasítva a szeparatizmus vádját, amelyet szokványos módon ellenünk hangoztatnak. A tegnapi marosvásárhelyi megemlékezés egyben tiltakozást is jelentett Románia mesterséges regionális átszervezésének a terve ellen. Mit mondjak? Szerintem Erdély területi átszervezése éppen olyan katasztrofális lenne, mint amilyen a maga idejében Ceaușescunak a területrendezési terve volt, a „Planul de sistematizare”, ahogyan nevezték, amely valójában Erdélyt, sőt az egész országot tönkretette volna. De nemcsak tiltakoztunk, hanem Székelyföld területi autonómiája és a romániai magyar közösség többszintű autonómiájának ügye mellett is határozottan kiálltunk.”

Tőkés László hozzátette: „Örömmel mondhatjuk el, hogy az autonómia terén előrelépés történt ebben az esztendőben, amikor is valamennyi romániai magyar párt és a civil szervezet felsorakoznak a magyarság nemzeti önrendelkezése mellett, és ebben a törekvésükben élvezik a magyar történelmi egyházak támogatását. Ma sem mondhatok egyebet, mint amit a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadásakor, 1992 októberében mondottunk: a gyulafehérvári román népgyűlés reánk vonatkozó rendelkezéseihez, cikkelyeihez ragaszkodunk, és követeljük a magyar közösség teljes körű autonómiáját. Ezzel együtt hadd hivatkozzam még a párizsi kisebbségi szerződésre (1919), amelyet tegnapi beszédemben is említettem, s amely szintén a székelyek és a szászok autonómiáját említi, vallási és közigazgatási téren. Tehát ezekhez ragaszkodunk, és ezt képviseljük az EMNT, az SZNT és az EMNP közösségében, miközben az RMDSZ is megerősítette az autonómia melletti elkötelezettségét. Elvárjuk, hogy az RMDSZ ne csak fesztív nyilatkozatokban, hanem a gyakorlatban is képviselje az autonómiát Románia parlamentjében. Éppenséggel a tavaly ősszel benyújtott székely autonómiatervezet ügyében.”

A továbbiakban a püspök megjegyezte: „Egyébként a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanácsnak is elnöke vagyok, amely idén februárban egy felhívást tett közzé, és ezt a felhívást elküldte Románia parlamentjéhez. Ennek értelmében a KMAT felkéri Románia parlamentjét, hogy 2018-ban nyisson kaput a magyar autonómiatörekvések előtt az autonómiatárgyalások kezdő időpontjának mihamarabbi kitűzésével. Ebből is kitűnik, és ugyanez a romániai magyar álláspontunk, hogy párbeszédet kell kezdenünk a magyar autonómia ügyében. Erre vonatkozik a tegnap elfogadott kiáltvány is, amelyet Izsák Balázs elnök terjesztett elő a marosvásárhelyi megemlékezés alkalmával. Örömmel emelem ki a Szabad Emberek Pártjának (Partidul Oamenilor Liberi) üzenetét, melyet szintén felolvastak a tegnapi megemlékezésen. Dan Mașca elnök jegyezte ezt az üzenetet. Inkább szimbolikus és jelzésértékű számomra, hogy egy regionális román párt közösséget vállal a székelységgel, és kiáll Románia decentralizációja mellett. Ez a gesztus az erdélyi transzilvanista, autonomista mozgalmak irányába mutat. Életbevágóan fontos, hogy a román többséggel is szót értsünk. Bukarest állandóan éket ver az erdélyi magyarok és a románok közé. Megpróbálja a divide et impera elve szerint megosztani a magyarokat és a románokat. És sajnos a mostani romániai centenárium alkalmával is ezek a tendenciák a dominánsak.”

Végezetül kiemelte: „Kellő román–magyar párbeszéd és szótértés nyomán, száz év után végre megoldódhat a magyar kérdés, és ezt úgy képzeljük el, amint a tegnap mondtam, hogy Erdély legyen erdélyi, Székelyföld legyen székely föld, őrizzük identitásunkat; ez etnikai értelemben is igaz, és interetnikai értelemben is igaz. Erdély úgy lehet erdélyi, hogyha őrzi erdélyi regionális identitását, amelybe beleértődnek a románok, magyarok, németek és más nemzetiségek is. Székelyföld is őrizze székely identitását, azonosságát. Számítunk arra, hogy fel fog erősödni ez a transzilvanista irányzat, és végre elkezdődhet a párbeszéd minden szinten, mind parlamenti, mind politikai, mind a civil élet szintjén, amit az EMNT maga is szervez és támogat már kezdettől fogva.”

A román sajtó által feltett kérdésekre válaszolva Tőkés László leszögezte: „Száz évvel ezelőtt mi, magyarok és székelyek nem voltunk megkérdezve a saját sorsunk, elvárásaink felől. A mi politikai akaratunk felől. Ideje lenne egy évszázad elmúltával, hogy mi is elmondhassuk ezeket egy békés dialógus keretében, ahogy erre mindnyájan utaltunk.” Az ország közigazgatása és területi átszervezése kapcsán elmondta még, hogy az igazi demokrácia alapelve: meg kell kérdezni mindenik közösséget arról, hogy mit lát jónak és üdvösnek. Ne tartsunk egymásnak történelmi leckéket, ne polemizáljunk arról, hogy ki hogyan élte meg a múltat, például az országhatárok ide-oda mozgatását. Másfél évszázaddal ezelőtt pl. a székelyek támogatták az akkori megyésítést, de ma mások a körülmények, ám nem kevésbé bonyolultak. Egyenlő felekként mindent meg lehet beszélni, mindig is ezt szorgalmaztam – nyomatékosította az EMNT elnöke.