Kisebbségek

Tőkés László: „Nemzeti jogvédő küzdelmünkben mindenkire szükség van!”

2019. 03. 11.

Több ezres tömeg gyűlt össze március 10-én a marosvásárhelyi Postaréten a Székely Szabadság Napja alkalmából. Az eseményen jelen volt és beszédet mondott Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai parlamenti képviselő is.

Székelyföld területi autonómiáját, valamint Beke István és Szőcs Zoltán politikai foglyok szabadon bocsátását követelte a több ezres tömeg Marosvásárhelyen, a Székely Szabadság Napja alkalmából. A tüntetők közfelkiáltással fogadták el a Székely Nemzeti Tanács azon kiáltványát, melyeben a romániai magyar közösség elnyomása és megfélemlítése ellen tiltakoztak, valamint kijelentették: a román kormány tudatosan törekszik – európai uniós eszközöket is igénybe véve – Székelyföld elszegényítésére.

Tőkés László beszédében emlékeztetett: éppen 165 éve annak, hogy 1854. március 10-én a marosvásárhelyi Postaréten a leggyalázatosabb halálnemre ítélve, bitófán kivégezték a székely vértanúkat. „Bizonyság vagyunk reá, akik ma – és évről évre – összegyűlünk, hogy példájuk örökké él, és a bitófán értünk elszenvedett kereszthaláluk a feltámadott Krisztus által örök életet érdemel. Távoli analógiának tűnik ugyan, de mégiscsak teljes mértékben ideillő, hogy ártatlanul börtönt szenvedő székely politikai foglyaink, Beke István és Szőcs Zoltán igaztalan elítélésével és meghurcolásával a Habsburgok helyébe lépett nacionalista-posztkommunista főhatalom szintén a megfélemlítés elrettentő erejét veti be jogaiért, szabadságáért és autonómiáért kiálló székely népünk és egész erdélyi magyarságunk ellen. Immár száz esztendeje ezt teszi velünk a mindenkori többségi román hatalom – ahelyett, hogy közös hazánk/országunk javára szövetségre lépne velünk” – kezdte beszédét Tőkés László, majd hozzátette: a németből lett Klaus Iohannis államelnök is rendre visszautasítja a magyarság közeledését, a gyulafehérvári centenáriumát ünneplő román politikai osztály is „fesztív” magyarellenességben éli ki magát, nem akarva megérteni, hogy az erdélyi magyarság nem akar az elűzött és a kiárusított szászok és svábok sorsára jutni. „Nemzetárulók sem akarunk lenni, miként a maradék németség, illetve a szerepét tévesztett Német Demokrata Fórum címeres vezetői – Victor Ovidiu Ganţ és Paul-Jürgen Porr –, akik kipusztuló félben lévő népük hiteles képviselete helyett – politikai megrendelésre – azzal dicsekszenek, hogy száz évvel ezelőtt alapító tagjai voltak Nagy-Romániának. A Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sem a német, sem a magyar renegátok, hitehagyottak, megalkuvók és karrieristák példáját nem akarja követni” – jelentette ki Tőkés László, majd hozzátette: a humánus Európában immáron nincs helye halálbüntetésnek, de – másmilyen módon – nem kevésbé halálos az az ítélet, melyet száz évvel ezelőtt mondtak ki az erdélyi magyarság és a jobb sorsra érdemes Székelyföld, közelebbről pedig a nacionálkommunista asszimilációs politikának alávetett Marosvásárhely felett. „Mindezek ellenére jó hírrel is szolgálhatunk, hiszen az Isten is úgy akarta, hogy a Székely Szabadság Napja tiszteletére a luxemburgi Európai Bíróság hat év után végre felülbírálta az Európai Bizottság elutasító határozatát, és lehetővé tette az SZNT nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésének a bejegyzését. Emeljük meg a kalapunkat Izsák Balázs elnök és az Erdélyből jogtalanul kitiltott Dabis Attila külügyi tanácsadó, valamint bel- és külföldi harcostársaik előtt, akik ezt az eleve vesztesnek tűnő ügyet részleges győzelemre vitték” – mondta Tőkés László. „Szintén jó hírnek számít, hogy a minap a román legfelsőbb bíróság helyt adott Beke István és Szőcs Zoltán rendkívüli jogorvoslati kérelmének, és az igazságtalan és jogellenes ügy újratárgyalását elrendelte. Azt is viszonylag jó hírként könyvelhetjük el, hogy hosszan tartó kilincselés nyomán Ecaterina Andronescu tanügyminiszter kedden végre hivatalában fogadni kész az EMNT, az SZNT és az Erdélyi Magyar Néppárt küldöttségét, mely benyújtja 15 ezer aláírással ellátott petícióját a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem eredeti formájában való helyreállítása érdekében” – tájékoztatott az EMNT elnöke. Tőkés László szégyenletesnek nevezte, hogy az RMDSZ politikusai csak több évi késedelemmel, utólagosan is csak mímelik a tárgyalásokat a magyar orvosképzés ügyében, minekutána parlamenti román pártszövetségeseik hathatós közreműködésével a MOGYE már a Babeş-egyetemmel összeolvasztott Bolyai Tudományegyetem végzetes sorsára jutott, vagyis erővel bekebelezték a román Petru Maior Egyetembe. „Harminc éve, hogy megszabadultunk a Ceauşescu-diktatúrától. Ideje volna már végképpen szabadulnunk gyászos örökségétől is. A románoknak és a magyaroknak közös érdeke ez. Az EU-elnökségből fakadó kötelezettsége országunknak, hogy az általa meghirdetett kohézió mint közös európai érték alapján ismerje el és élni hagyja Székelyföldet, mint önálló európai nemzeti régiót! Követeljük Beke István és Szőcs Zoltán felmentését és szabadon bocsátását! Követeljük a tanügyi, a székely területi és a magyar kulturális autonómiát, Partium különleges területi jogállását! Követeljük a magyar orvostudományi és gyógyszerészeti egyetem maradéktalan helyreállítását” – mondta Tőkés László, aki felszólította az RMDSZ-t, hogy bontsa fel parlamenti együttműködési megállapodását, ha főbenjáró magyar ügyeinkben nem talál támogatást a kormánypártoknál, s vessen véget sikerpropagandára épülő „kongresszusi” politikájának. „Ne a nyilvánvaló ellenségeinkkel, hanem velünk, magyarokkal fogjon össze: a székely és a magyar tanácsokkal és a nemzeti pártokkal. Nagy erőpróba előtt állunk: össze kell gyűjtenünk egymillió aláírást. Másik nagy feladatunk: magyar összefogással három-négy fős képviseletet bevinnünk az Európai Parlamentbe. Ha az RMDSZ továbbra is elzárkózik a megegyezéstől, a puszta képviseletünk is veszélybe kerülhet. Békés igazság- és szabadságharcunkban, nemzeti jogvédő küzdelmünkben minden hadra fogható nemzettársunkra – magyarokra és székely magyarokra – szükségünk van, idehaza és a határokon által” – zárta beszédét az EMNT elnöke.

Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyeket koordináló miniszterelnöki megbízott levélben üdvözölte az esemény résztvevőit. „Bebizonyosodott, hogy az Európai Bizottság sorozatos helytelen döntéseivel akadályozza az őshonos kisebbségek helyzetének rendezését. Egész Erdély és Székelyföld érdeke, hogy egy sikeres aláírásgyűjtéssel hívjuk fel az európai intézményrendszer figyelmét az őshonos kisebbségekkel szembeni mulasztásaira és a hiányosság pótlása érdekében cselekvésre késztesse” – írta a politikus az SZNT európai polgári kezdeményezésére utalva.

A magyar miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának – Potápi Árpád János államtitkár által jegyzett – állásfoglalása is felolvasásra került. A dokumentum szerint a magyar kormány továbbra is a leghatározottabban kiáll azon álláspontja mellett, hogy az autonómia, az önrendelkezés joga a kisebbségben élő közösségek megmaradásának biztosítéka – közölte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája.