Külpolitika

Tőkés László: „Hogy hazájukban, szülőföldjükön békében és biztonságban élhessenek”

2019. 02. 12.

Az Európai Parlament Szíria helyzetéről szóló mai vitáját bevezető előterjesztésében Johannes Hahn bővítési biztos nem hagyott kétséget afelől, hogy az ország még messze áll a háborúskodások befejezésétől, az újjáépítéshez szükséges béke és biztonság megteremtésétől. Az Európai Unió az Egyesült Nemzetek Szervezetével karöltve mindenesetre ezen fáradozik – mondotta.

A felszólaló képviselők közül többen is sajnálattal állapították meg, hogy az EU valójában nem annyira alakítója, mint inkább „megfigyelője” a szíriai fejleményeknek. Ezzel együtt az Unió aktív politikai szerepvállalását szorgalmazták az ún. genfi békefolyamat sikerre vitelében.

Hozzászólásában Tőkés László ugyan elismeréssel szólt az EU-nak a közel-keleti államban kialakult humánkatasztrófa enyhítésére irányuló, kimagasló anyagi támogatásáról, mindazáltal ama meggyőződését fejezte ki, hogy nem elégséges helyzetkövető módon az állandósult válságot „kezelni”, hanem mindenekelőtt annak okait kell megszüntetni. Beszéde középpontjába az üldözött keresztények ügyét helyezte. Krisztus követőinek lélekszáma a háború nyolc éve alatt a felére csökkent, és – túlzás nélkül – a teljes kipusztulás veszélye fenyegeti őket.

Bastiaan Belder holland EP-képviselő az Iszlám Állam ellen hősiesen harcoló kurdokkal együtt szintén a keresztények védelmében emelte fel a szavát, akik valóságos népirtásnak vannak kitéve. Hölvényi György fideszes EP-képviselő arról a mintegy hárommilliónyi, Törökországban tartózkodó szíriai menekültről szólt, akik adott időben elindulhatnak Európa irányába. Más képviselők a szír és kurd börtönökben fogva tartott iszlamista harcosok kiszabadulásának veszélyére hívták fel a figyelmet, amennyiben ezek Európa felé vennék útjukat.

A menekültügy vonatkozásában erdélyi képviselőnk a magyar modellre hívta fel a figyelmet, amelyről budapesti látogatásuk során legutóbb a szíriai protestánsok egyházi vezetői, valamint II. Ignác Efrém szír ortodox pátriárka és Mario Zenari szíriai apostoli nuncius is nagy elismeréssel nyilatkoztak. Eszerint Magyarország kézzelfogható erkölcsi és anyagi támogatást nyújt az üldözött keresztények otthonmaradása, illetve hazatelepítése, valamint az ország újjáépítése céljaira, azon meggondolásból, hogy a menekültek kitelepedése nem jelenthet igazi megoldást. A magyar álláspont szerint ugyanis nem a bajt kell Európába „importálni”, hanem a segítséget kell odavinni, ahol baj van.

A migrációt gerjesztő, álhumanista „brüsszelita” és globalista erők igen gyakran az emberi jogokra, a szolidaritásra és a befogadásra hivatkozva szabadítják Európára az igazi menekültekkel együtt a gazdasági bevándorlókat, valamint az üldözöttekkel együtt iszlamista üldözőiket. Tőkés László viszont a menekültek „befogadásán” túlmenően a krisztusi segítségnyújtás keresztényi hivatását tartja előbbre valónak, melyre maga az Úr tanít bennünket: „éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem; mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám” (Mt 25,35-36). Igazi szolidaritásunkat azáltal tanúsíthatjuk, hogyha azon „emberi joguk” gyakorlásában segítünk az üldözötteknek, hogy hazájukban, szülőföldjükön békében és biztonságban élhessenek.

Hozzászólás a szíriai helyzet vitájához

A hosszan tartó, gyilkos háború sújtotta Szíria helyzetéről szólva mindenekelőtt az üldözött keresztények sorsát kívánom előtérbe helyezni. Az Open Doors múlt évi jelentése szerint több mint hetven országban szenvednek rendkívüli üldöztetést a keresztények, akik a legüldözöttebb vallásnak számítanak a világon. Szíria, mely a polgárháború idején keresztény népességének a felét elveszítette, a gyászos „ranglista” 11. helyén szerepel.

Elismerésre méltó, hogy a háború kitörése óta az Európai Unió több mint 10 milliárd euró értékű támogatást nyújtott a szíriai humánkatasztrófa kárvallottjainak. Alapvető elvi kérdés azonban, hogy nem elég az állandósult válságot „kezelni”, hanem mindenekelőtt annak okait kell megszüntetni, vagyis a háborúnak kell véget vetni Szíriában.

A menekültügy vonatkozásában a magyar modell a követésre méltó, mely szerint a humanitárius segítségnyújtás legjobb formája a menekültek százezreinek nem csupán a befogadása, hanem a hazatelepítése. Orbán Viktor álláspontja szerint nem a bajt kell Európába „importálni”, hanem a segítséget kell oda vinni, ahol baj van. Ennek megfelelően Magyarország önálló államtitkárságot hozott létre az üldözött keresztények megsegítése céljából, és erejének, gazdasági lehetőségeinek mértékében hathatós támogatást nyújt a szíriai keresztényeknek az újjáépítés és a hazatelepedés érdekében.

Strasbourg, 2019. február 12.

Tőkés László

EP-képviselő