Egyéb

MAGYAR NEMZETI ÜNNEP BRÜSSZELBEN

2019. 03. 19.

Az Európai Parlament magyar néppárti képviselőcsoportja és a brüsszeli magyar közösség Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társasága március 15-e alkalmából ünnepi megemlékezést és fogadást tartott Belgium fővárosában, a Hotel Le Plazában. Az eseményen Tőkés László erdélyi EP-képviselő mondott köszöntőt, majd pedig Tuzson Bence, a Miniszterelnökség államtitkára ünnepi beszédet. Az est díszvendége a Csík Zenekar volt. A március 18-i esti rendezvényen tiszteletét tette a brüsszeli diplomáciai testület több képviselője, valamint Schmitt Pál volt magyar köztársasági elnök is.

Tőkés László beszédét az alábbiakban tesszük közzé.

Magyar és európai tavasz

„Kegyelem néktek és békesség Istentől!” „Legyen béke, szabadság és egyetértés!”

A Magyar Hullám mai rendkívüli és egyben hagyományos estjén az Európai Parlament magyar néppárti képviselőcsoportja nevében tisztelettel és szeretettel köszöntöm a magyar kormány küldöttjeként körünkben lévő Tuzson Bence államtitkár urat, továbbá a brüsszeli diplomáciai képviseletek részéről jelen lévő meghívottainkat, hasonlóképpen a brüsszeli, illetve belgiumi magyar közösség egybegyülekezett tagjait és valamennyi kedves részvevőt, nem utolsósorban pedig Schmitt Pál urat, Magyarország volt államelnökét – mindazokat, akik nemzeti ünnepünk, március 15-e, az 1848-as forradalom kitörése jeles évfordulójának a megünneplésére, ezzel együtt pedig a legendás Csík zenekar előadására gyűltek össze.

Engedjék meg, hogy a hely szellemében mindenekelőtt az 1848-as forradalom és szabadságharc leveretése nyomán Brüsszelbe érkezett egykori menekültekről, a forradalmi Magyarország kormányzójának, Kossuth Lajosnak a tragikus sorsú Édesanyjáról és leánytestvéreiről emlékezzem meg, akik annak idején átmenetileg Belgiumban találtak menedéket. Szabadságért vállalt áldozatuk és kálváriájuk az utókor számára is példamutató. Ezt hirdeti az 1852 decemberében itt elhunyt Kossuth Lászlóné Wéber Karolina asszony temetői emlékműve, melyet 2015-ben közadakozásból emeltek. Áldott legyen a forradalmár és szabadságharcos emigránsok emléke!

Szintén a – tágabban értelmezett – hely szellemében idézem fel az 1848-as forradalmak „európai tavaszát”, amelynek egyik kiemelkedő fejezetét a magyarok írták. Büszkék vagyunk arra, hogy a korán elfojtott európai forradalmi megmozdulásokkal szemben a magyar forradalmat követő szabadságharc valamennyi közül a legtovább tartott: közel másfél évig volt képes talpon állni a Habsburg abszolutista önkényuralom és a cári Oroszország túlereje ellenében.

Itt Brüsszelben, az egyesült Európa fővárosában bizton elmondhatjuk, hogy az Európai Történelem Házában kitüntetett hely illeti meg „Európa tavaszának” egykori forradalmait – köztük is kiemelt módon az 1848–49-es magyar forradalmat és szabadságharcot. A „népek tavaszának” is nevezett 1848-as esztendő méltatásaképpen közös történelmi örökségünkként emlékezzünk meg a korabeli Európa fővárosain és országain végigsöprő forradalmakról – Milánó, Párizs, Bécs és Pest útvonalán, nem feledkezve meg ugyanakkor a kelet-közép-európai cseh, lengyel, román forradalmi megmozdulásokról sem. Romániai magyarként szülőhazámat, az akkor Magyarországhoz tartozó Erdélyt sem hagyhatom ki a sorból, amely a lengyel Bem tábornok vezényletével a Habsburgok által behívott cári seregekkel szemben vívta halált megvető hősiességgel élet-halál harcát.

A lánglelkű olasz forradalmár, Giuseppe Mazzini által létrehívott „Ifjú Európa” nemzetközi forradalmi szervezet szerencsés formában ötvözte egybe a liberális és nacionalista eszméket, a szabadelvű individualizmust és a nemzeti kollektivizmust, az egyén és a közösség jogait és szabadságát, a nemzeti gondolatot és az emberi egyetemességet. A Risorgimento, az olasz nemzeti újjáébredés és az európai nemzetek összefogásának „apostola” ennek a gondolatiságnak az útvonalán jutott el az emberiség testvériségének alapeszméjéig, amelynek szellemében nagy költőnk, Vörösmarty Mihály „népek hazája, nagy világ”-ként szólította meg szabadságszerető földrészünk népeit, a szabadságharc költője, Petőfi Sándor pedig egyenesen a „világszabadságért” hívta harcba magyar népét. Ez a jó értelemben vett nacionalizmus és ez a korai internacionalizmus mintegy megelőlegezi azt a jelenkori európai szolidaritást, amelyre a nemzetek egyesült Európája épül, s amelynek szellemiségében az egészséges nemzeti hazafiság nem kerül szembe vele, hanem harmonikusan egybeilleszkedik az európaisággal.

Pénteken a budapesti Kossuth téren Magyarország és Lengyelország együtt ünnepelte március 15-ét. A szuverén nemzetek európai közösségében Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki miniszterelnökök népeink évezredes barátsága jegyében emlékeztek meg együtt megvívott szabadságharcainkról, és kötelezték el magukat amellett, hogy egymással összefogva küzdenek meg hazáink jövőjéért.

Harminc éve ráztuk le magunkról a szovjet kommunista, ateista diktatúrát. A nacionálkommunista Ceauşescu-rezsim bukásához vezető temesvári népfelkelés idei évfordulója a románok és az erdélyi magyarok szabadságszeretetét hirdeti. „Nem engedünk a 48-ból” – így szól a forradalomra visszautaló történelmi mondás. A ’89-ből sem engedhetünk – tesszük hozzá a totalitárius elnyomás alól felszabadult kelet-közép-európai népek tovább tartó szabadságharcának meggyőződéseképpen.

Az Európai Unió jelenlegi válságos helyzetében és az előttünk álló, súlyos kihívások közepette – másmilyen módon – most is meg kell vívnunk országainkért, közös európai értékeinkért, nemzeti és európai érdekeinkért és identitásunkért, kereszténységünkért és szabadságunkért. Lengyelországi látogatásakor a küszöbön álló európai parlamenti választások és az esedékessé vált uniós reformok összefüggésében Matteo Salvini olasz kormányfőhelyettes egyenesen egy „új európai tavasz” szükségességéről beszélt. Ezt reméljük, és ezért cselekedjünk!

„Legyen béke, szabadság és egyetértés!” – idézem végezetre az 1848-as magyar márciusi ifjak híres 12 pontos forradalmi programjának címbéli üzenetét. Lehet-e ennél többet és jobbat kívánni szabadságáért sokszorosan megszenvedett magyar nemzetünknek és a „népek hazájának”, az európai nemzetek közösségének?!

Így legyen!

Brüsszel, 2019. március 18.

Tőkés László