Hírek

Közlemény a 2016. évi szerbiai és koszovói országjelentések ügyében tartott európai parlamenti vitáról és szavazásról

2017. 06. 14.

 Többrendbeli halasztás nyomán az e heti strasbourgi ülésszakon végre az Európai Parlament napirendjére kerültek a 2016. évre szóló szerbiai és koszovói országjelentések. A David McAllister néppárti és Ulrike Lunacek zöldpárti raportőrök által jegyzett jelentéseket az európai törvényhozás mai plenáris ülésén túlnyomó szótöbbséggel fogadta el.

A szerbiai jelentés ügyében a magyar néppárti képviselők között szoros együttműködés alakult ki. Deli Andor szerbiai ügyekben „illetékes” délvidéki fideszes képviselő számos módosító indítványához többen is csatlakoztak. Tőkés László erdélyi képviselő a közösen jegyzett javaslatok mellett önálló módosítókat is benyújtott. Hasonló együttműködés alakult ki több más, főképpen balkáni országokból való kollégával. Erdélyi képviselőnk a horvát Marijana Petirrel a szerbiai kisebbségek – köztük a magyar és a horvát – védelmében terjesztett elő közös kiegészítő szövegjavaslatokat. Andrej Kovacsev bolgár és más kollegáival együtt viszont a volt jugoszláv titkosszolgálat – a hírhedt UDBA – levéltári aktáinak a nyilvánosságra hozatalára, illetve a volt kommunista titkosrendőrség elszámoltatására nézve tett javaslatot.

A szerbiai országjelentés június 13-i parlamenti vitájában David McAllister jelentéstévő elismerését fejezte ki a nyugat-balkáni ország által a csatlakozási tárgyalások kezdete óta elért szerény, de mégis fontos eredmények iránt. Egyebek mellett a regionális együttműködés, ennek részeként pedig a Koszovóval való viszony normalizációjának az európai követelményét hangsúlyozta, mely a legfontosabb előfeltétele a nagy nehezen elkezdődött csatlakozási tárgyalások előrehaladásának.

Johannes Hahn csatlakozási biztos szintén elismeréssel szólt Szerbia eddigi teljesítményéről. Külön is méltatta, hogy a jugoszláv utódállam oroszlánrészt vállalt a menekültkérdés kezelésében.

Morvai Krisztina független képviselő mind a szerbiai, mind a koszovói vitában felszólalt. A koszovói szerb közösség számára biztosított széleskörű autonómia mintájára az Unió támogatását kérte a délvidéki magyarság teljes körű önrendelkezésének a megvalósításához.

Tekintettel a nyugat-balkáni térség országaiban tapasztalható politikai és nemzeti megosztottságra és az egyes országokban időről időre kirobbanó politikai válságra, valamint az ezek következtében állandósuló instabilitásra, továbbá a mindmáig fennálló háborús-polgárháborús veszélyekre, Tőkés László hozzászólásában az Európai Unió fokozott támogatását kérte az érdekelt országok csatlakozása érdekében. Edi Rama albán kormányfő és más politikusok véleménye szerint az Unió magára hagyta a Balkánt. Ezen a helyzeten kell változtatni – erről szólt erdélyi képviselőnk –, hiszen az európai integráció az egyetlen lehetőség a sokrétű válsággal küszködő nyugat-balkáni országok számára.

Ezzel együtt képviselőnk azt is szorgalmazta, hogy az integráció útjára lépett felek az eddigieknél is sokkal nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a velük szemben támasztott, illetve a saját maguk által vállalt csatlakozási feltételek teljesítése érdekében. Ezek közül a nemzeti kisebbségek ügyét emelte ki, mely tekintetben Szerbia továbbra is komoly hiányosságokat és mulasztásokat könyvelhet el.

Nemrégen, egyik nyilatkozatában maga Meho Omerovic, az emberi és nemzeti kisebbségi jogok szerbiai parlamenti bizottságának az elnöke ismerte el, hogy Szerbia nem fogadta el a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosítását, amit az év elején kellett volna megtennie. A nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvény régóta halasztódó módosítását is elmulasztotta. Tőkés László rámutatott, hogy a már elfogadott kisebbségvédelmi joganyag előírásai is általában papíron maradnak, s életbe léptetésük notórius módon elmarad. Ilyenformán egyáltalán nem felel meg a valóságnak az országjelentés azon megállapítása, hogy „a Vajdaság magas szintű védelmet biztosít a kisebbségek számára”. Kevés a szó – Szerbiának tettekkel kell bizonyítania a kisebbségi jogok tiszteletben tartását.

A Koszovóról szóló vitában Johannes Hahn európai biztos a Szerbiával folytatott kétoldalú tárgyalások továbbvitelét, illetve az eddig megkötött megállapodások gyakorlatba ültetését sürgette. Ez mindkét ország csatlakozása szempontjából alapvető követelménynek számít.

Tőkés László Magyarország támogatásáról biztosította az új nyugat-balkáni állam integrációját. Sajnálatosnak nevezte, hogy amit független országgá válásukkal elértek a koszovóiak, azt politikai viszálykodásukkal rendre lerombolják. A nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének részarányos biztosítását viszont követendő „jó gyakorlatként” méltatta.

Csak remélni lehet, hogy a vasárnapi választások jó irányba vezetnek, és hogy a koszovói–szerb viszonyok rendezése terén is előrehaladás történik.

 

H O Z Z Á S Z Ó L Á S

a 2016. évi szerbiai országjelentéshez

 

A volt Jugoszlávia felbomlását követő balkáni háború nyomán megteremtett béke és stabilitás fenntartásában és megszilárdításában meghatározó szerep jut az Európai Uniónak. A nyugat-balkáni országok számára az európai integráció jelenti a kibontakozás és a jövő útját – éppen ezért az Uniónak sokrétű válságukban nem szabad magára hagynia őket.

Ennek tudatában az Európai Uniónak biztosítania kell ezen országok számára a mihamarabbi csatlakozás reális lehetőségét, az integráció útjára lépett feleknek viszont az eddigieknél sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a velük szemben támasztott követelmények, illetve saját vállalásaik teljesítésére. Úgy tűnik, hogy ezen kívánalmak szempontjából Szerbia jó úton halad.

A szerbiai országjelentésbe foglalt eredmények és hiányosságok vonatkozásában ez alkalommal kizárólag az etnikai kisebbségek ügyére térek ki. A jelentésből hiányolom a kisebbségi autonómia kifejezett megfogalmazását, ennek kapcsán pedig a nemzeti tanácsokról, valamint a nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvények egyre halogatott elfogadásának a meghagyását. A dokumentumban szintén elsikkad a kisebbségi közösségi-egyházi vagyonok visszaszolgáltatásának a megkövetelése. Az is tarthatatlan, hogy az egyébként dicséretes kisebbségvédelmi joganyag előírásai általában papíron maradnak, életbe léptetésük notórius módon elmarad. A szövetséges Magyarország képviselőjeként a szerbiai magyar közösség önkormányzati és emberi jogaiért külön is felemelem a szavam.

 

Strasbourg, 2017. június 13.

 Tőkés László

  EP-képviselő

H O Z Z Á S Z Ó L Á S

a 2016. évi koszovói országjelentéshez

 

 

Szomszédság- és biztonságpolitikai, valamint gazdasági és kisebbségügyi szempontból Magyarország a nyugat-balkáni térség stabilitásában és országainak európai integrációjában érdekelt. Éppen ezért komoly eredménynek tartjuk a tavaly áprilisban hatályba lépett EU–Koszovó stabilizációs és társulási egyezmény gyakorlatba ültetését előirányzó nemzeti stratégia elfogadását, és teljes mértékben támogatjuk Koszovó integrációját.

Magyar szempontból külön is nagyra értékeljük, hogy az ország törvényei szerint a 120 tagú pristinai parlamentben 20 hely illeti meg az etnikai kisebbségeket. Ez az elv követendő jó gyakorlatnak számít az egész nyugat-balkáni térségben.

Aggodalomra ad okot azonban az a belpolitikai instabilitás, mely a múlt heti előrehozott parlamenti választásokhoz vezetett. A kicsiny országot megosztó, kiélezett politikai ellentétek oda juttatták Koszovót, hogy a kivívott függetlensége kínálta lehetőségekkel nem tud élni, sőt az eddig elért eredményeit is rendre lerombolja.

A pártos viszálykodás leküzdésére és kölcsönös megegyezésen alapuló, elkötelezett politikai akaratra van szükség ahhoz, hogy Koszovó eleget tegyen demokratikus vállalásainak, és végre célegyenesbe kerüljön az európai integráció útján.

 

Strasbourg, 2017. június 13.

 

Tőkés László

  EP-képviselő