Kapunyitás a marosvécsi Kemény-kastélyban

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Kemény János közösségszervező munkájának a folytatására biztatott november 8-án Marosvécsen, a Kemény-várkastély kapunyitási ünnepségén.

A rendezvényt a Kemény család szervezte abból az alkalomból, hogy szeptember 30-án birtokba vehették a várkastélyt, mely a Trianon utáni erdélyi magyar irodalom és közélet újjászervezésének az egyik kiemelkedő helyszíne volt. Itt alakult ugyanis meg a helikoni írói közösség, melynek tagjai nemcsak az erdélyi magyar irodalmat, hanem a két világháború közötti erdélyi magyar közéletet is meghatározták.
Az ünnepségen Vécsi Nagy Zoltán, a Kemény család leszármazottja jelentette be, hogy a család az épületet ismét kulturális műhellyé szeretné tenni, és ezt csakis széles körű nemzeti összefogással tartja lehetségesnek.
Tőkés László európai parlamenti képviselő úgy vélte, Trianon után jobb helyzetben volt az erdélyi magyarság, mint ma. „Akkor még a politika sem korrumpálódott, a magyarságnak nem voltak árulói” – fogalmazott az előző királyhágómelléki református püspök. Úgy vélte az örökölt értékrend tartotta iránytűként egyenes úton az erdélyi magyarságot. „Folytassuk az Erdély felemelésére, a magyarság talpra állítására irányuló erőfeszítéseinket. (…) Üljük körül a szövetség asztalát, és vonjuk le a helyzetből adódó következtetéseket” – jelentette ki Tőkés László. Arra a Kós Károly által faragott kőasztalra utalt, amely ma is áll a kastély kertjében, és amely köré ülve a Helikon írói tanácskoztak.
A rendezvényen felszólaló Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arról beszélt, hogy a családnak visszaszolgáltatott várkastély több egy épületnél, az a két világháború közti erdélyi szellemi útkeresés egyik kiemelt helyszíne. A Kemény János hívására Marosvécsen gyülekező erdélyi írók nemcsak a helikoni közösséget alapították meg, hanem azokat az intézményeket is megteremtették, amelyek lehetővé tették, hogy ne veszítse el a hitét a reménységét a kisebbségbe szorult erdélyi magyarság. Kelemen úgy vélte, az építkezésnek ma sincsen alternatívája. „Minden nap hozzá kell tennünk egy téglát a közös házunkhoz” – jelentette ki a volt román kulturális miniszter, kitartást és erőt kívánván a Kemény családnak, és mindazoknak, akik hisznek az erdélyi szellemben.
A várkastélyt Böjte Csaba ferences szerzetes áldotta meg, aki a magyar-magyar és magyar-román összefogásra buzdított. „Olyan helyre van szükség, ahol meg tudjuk egymást győzni, hogy együtt jobb” – jelentette ki. „Ha nem lesz összefogás, a fiatalok összepakolnak, és elmennek a nagyvilágba. Fiataljainkért merjünk az asztal mellé ülni, merjük kibeszélni dolgainkat” – biztatott Böjte atya.    
Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja is arról beszélt, hogy a kőasztal ma is várja, hogy köré üljenek azok, akik előremutató válaszokat tudnak adni a jelen kérdéseire.
A kapunyitást követően több száz érdeklődő járhatta be az épület termeit.
A Marosvásárhelytől 42 kilométerre északra fekvő marosvécsi várkastély első írásos említése 1228-ból való. A védelmi feladatokat is ellátó várat 1648-ban ajándékozta II. Rákóczi György erdélyi fejedelem a Kemény családnak. A négy sarokbástyás épületet az évszázadok során többször átépítették. Falai helyenként a háromméteres vastagságot is elérik. A kastélyt 1948-ban államosították, a közelmúltig neuropszichiátriai rehabilitációs központ működött benne.