Külpolitika

Európai néppárti munkaülés a déli és a keleti szomszédságpolitikáról

2017. 10. 27.

Az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnökei, Sandra Kalniete lettországi és Andrej Kovacsev bolgár képviselők szervezésében Johannes Hahn bővítési biztossal került sor eszmecserére Strasbourgban az Európai Unió déli és keleti szomszédaival, nevezetesen a Líbiával, Törökországgal és a Keleti Partnerséghez tartozó országokkal kapcsolatos időszerű fejlemények tárgyában, folyó év október 25-én.

Johannes Hahn általános előterjesztésében jelzésértékű eseménynek nevezte, hogy október folyamán személyében első ízben tett látogatást egy EU-biztos a sokrétű válság sújtotta Líbiában. Az észak-afrikai ország kiváltképpen a földközi-tengeri migrációs áradat miatt áll az európai politika figyelmének középpontjában. A „balkáni útvonal” összefüggésében ugyanez mondható el Törökországról. A novemberben sorra kerülő EU–Keleti Partnerség csúcstalálkozó kapcsán a biztos az oda tartozó, volt szovjet köztársaságokkal fennálló viszonyról is tájékoztatást nyújtott.

A hozzászólások rendjén Tőkés László európai képviselő Örményország jelentéstévőjeként az országot Azerbajdzsánnal szembeállító, Hegyi Karabahhal (Arcah Köztársasággal) kapcsolatos válság jelenlegi állásáról érdeklődött, majd a nemzeti kisebbségeket – köztük a magyarokat, románokat, bolgárokat és lengyeleket – végletes módon diszkrimináló ukrán oktatási törvényre tért rá. Geopolitikai fontosságának tudatában Ukrajna olyan ultranacionalista törvényhozatalba fogott, melynek csak az első kirívó darabja a tanügyi törvény, amelynek sorát más törvények is követni fogják – mondotta képviselőnk, a jószomszédi Magyarország és Románia (mindketten uniós tagországok) nevében arra kérve a biztost, illetve azt várva el az Uniótól, hogy vessék latba befolyásukat a nacionalista irányba elhajló ország feltartóztatása érdekében.

Válaszában Johannes Hahn semmi jóval nem biztatott a karabahi válság megoldását illetően. Meg kell várni az oroszországi elnökválasztást – jegyezte meg maliciózusan.

A másik kérdésben elmondta, hogy előzőleg az oktatási törvény életbe léptetésének elhalasztását tanácsolta Ukrajnának mindaddig, amíg a Velencei Bizottság véleményezése meg nem születik. Az ukrán féllel azonban nem lehetett szót érteni. Ugyanez a véleménye az esedékes további törvénytervezetekkel kapcsolatban. Talán az uniós gazdasági támogatások feltételekhez való kapcsolásával lehetne eredményt elérni a keleti szomszédság országai esetében – mondotta.

Sandra Kalniete ugyanakkor bejelentette, hogy Ukrajna tanügyminisztere rövidesen az EP Külügyi Bizottságába jön meghallgatásra, az oktatási törvény megvitatása tárgyában.