Hírek

Együttes erővel az emberi jogokért és a totalitarizmusok ellen

2017. 03. 24.

  1. március 22-én az Európai Parlament Emberi Jogok Albizottsága (DROI) a Kínai Népköztársaság legnyugatibb és legnagyobb tartományában, a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen tapasztalható emberjogi helyzetről tartott közmeghallgatást. A Tőkés László EP-képviselő által kezdeményezett rendezvényen Sophie Richardson, a Human Rights Watch nemzetközi szervezet képviselője összefoglaló tájékoztatást nyújtott az ujgur kisebbség lakta tartományban észlelt legutóbbi fejleményekről. Marie Holzman párizsi egyetemi professzor és Kína-kutató a pekingi kommunista rezsim elnyomása alatt szenvedő mintegy tízmilliós ujgur nemzeti közösség gondjairól számolt be, Joanne Smith Finley, a Newcastle-i Egyetem kutatója pedig az autonóm területen tett látogatásai során tapasztaltakról tartott rövid előadást.

Sophie Richardson kiemelte, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök öt éve tartó mandátuma alatt nyugtalanító emberi jogi fejlemények észlelhetők a civil szférában. Fontos megjegyezni, hogy a kommunista Kínában a szó európai értelmében jogvédelemről aligha beszélhetünk Az egykori Kelet-Turkesztán (Ujgurisztán) nagy részét magába foglaló Hszincsiangban nincs szabad vallásgyakorlás és nincs szabad mozgásszabadság sem, bár az alkotmány ezeket garantálja. 2016-ban az ujgur tartomány lakosainak az útleveleit is elkobozták, ezáltal is korlátozva alapvető jogaikat. Az emberi jogi helyzet egyre romlik, éppen ezért az Európai Uniónak az eddigieknél is komolyabban kell fellépnie a totalitárius elnyomás ellen. „Az Uniónak felül kell vizsgálnia a Kínával fenntartott együttműködését. A kétoldalú kapcsolatok csakis az egyetemes alapvető jogok tiszteletben tartásával haladhatnak tovább” – mondotta a HRW képviselője.

Szavaihoz csatlakozva Holzman professzor azt hangsúlyozta, hogy Kína a globalizáció megkerülhetetlen szereplője. Az emberi jogok helyzetéről csakis ebben az összefüggésben beszélhetünk, hiszen a kontinensméretű országban a totalitarizmus teljes. A hatóságok gátlástalanul beavatkoznak az emberek magánéletébe, a vallásoktatást az állam korlátozza, a nyugati értékekre való hivatkozást pedig tiltja. „Az állam képtelen megérteni, hogy komoly és átfogó, az egyetemes emberi jogok szellemében megfogalmazott reformokra van szükség. Ezzel szemben a hatalom prioritása a kommunista hatalom fenntartása” – mondotta a francia kutató.

Angliai kollégája kiemelte, hogy Hszi elnöklése alatt az emberi jogok terén valóban számos olyan megszorítást vezettek be, amelyek Kína nemzetközi vállalásainak egyértelműen ellentmondanak. Az ujgur közösség gazdaságilag kiszolgáltatott, nemzeti és vallási identitásában pedig veszélyeztetett kisebbség. Az Európai Uniónak, lévén az alapvető jogok tiszteletben tartásán alapuló közösség, kötelessége Kínát, egyik legfontosabb stratégiai partnerét ezen jogok biztosítására felszólítani.

Hozzászólásában Tőkés László EP-képviselő azt mondta, hogy drámai érzés végighallgatni a Hszincsiangról szóló beszámolókat. Az autonóm tartományt valóságos orwelli viszonyok jellemzik. A kínai totalitárius hatalommal ellen úgy kell fellépnünk, mint a volt szovjet kommunista rendszerrel szemben. „Az antikommunizmusról nem szabad megfeledkeznünk, éltetnünk kell, mert a kommunizmus egy tömeggyilkos rendszer. Éppen ezért összefogásra és közös fellépésre van szükség, mint ahogy azt Tibet esetében is tesszük” – emlékeztetett. Végezetül erdélyi képviselőnk azt szorgalmazta, hogy az Emberi Jogi Albizottság fokozott figyelemmel kísérje Ilham Tohti, az ujgur közösség jogaiért küzdő egyetemi tanár és aktivista sorsának alakulását, akit a kínai hatóságok a szeparatizmus vádjával életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek, és akit egyébként tavaly ú maga terjesztett fel az Európai Parlament által a gondolatszabadságért adományozott Szaharovdíjra.

A délelőtti bizottsági ülést követően Tőkés László és az Emberi Jogok Határok Nélkül (Human Rights Without Frontiers – HRWF) emberi jogi civil szervezet közös rendezésében Az információ hatalma – az észak-korei nép kitörése az elszigeteltségből címet viselő konferenciára került sor EP-képviselőnk brüsszeli munkatársa, Ferenczy Zsuzsa moderálásával. A rendezvény első részében Jieun Baek amerikai-koreai kutató azt a 2016-ban kiadott könyvét mutatta be (North Korea’s Hidden Revolution: How the Information Underground is Transforming a Closed Society), amely azt taglalja, hogy a hatalom által ellenőrizhetetlen információáramlat fokozatosan felvilágosítja a hermetikusan elzárt észak-koreai társadalmat, olyannyira, hogy ezáltal egy visszafordíthatatlan folyamat indult be, mely hosszú távon akár a zárt rendszer feltöredezéséhez, illetve szétbomlásához vezethet. Ennek nyomán Do Hee Yeun szöuli emberi jogi aktivista egy 2013-ban Észak-Koreából kéziratos formában kicsempészett könyvről tartott előadást, amely a totalitárius rendszer elnyomása alatt élők mindennapi életét tárja az olvasó elé.

A rendezvény második felében Remco Breuker holland egyetemi tanár és Willy Fautré, a HRWF elnöke az észak-koreai totalitárius rezsim kényszermunkaprogramjáról tartottak előadást. E program keretében a világ egyes országaiban több tízezer észak-koreai munkást dolgoztatnak jogellenes és embertelen körülmények között, főképpen bányákban, fakitermeléseken, textilüzemekben és építkezéseken. Az ebből származó bevétel pedig a phenjani kommunista rezsim fenntartását szolgálja.

A rendezvény házigazdájaként Tőkés László arról szólt, hogy egy volt kommunista ország, Románia kisebbségi magyar polgáraként az észak-koreai helyzet fájdalmas emlékeket ébreszt benne. Mindazonáltal örömmel tölti el, hogy a bemutatott „információs forradalom” öntudatra ébresztheti a kommunista Korea népét, hozzájárulva ahhoz, hogy az elnyomottak kivívják emberi jogaikat és a szabadságukat. „Az észak-koreai valóság megismerése nyomán még inkább megerősödik bennünk az a meggyőződés, hogy egyesült erővel folytatnunk kell küzdelmünket korunk legsötétebb totalitárius világrendszere, a földünk sok részén még mindig továbbélő kommunista diktatúra ellen. A szovjet kommunizmus és Ceaușescu csúfos bukására tekintve hinnünk kell abban és tennünk kell azért, hogy a Kim dinasztia észak-koreai rémuralma is elnyerje méltó sorsát. Kína esetében az EU határozottan fellépett azon olcsó áruk dömpingje ellen, melyeket az ország kényszermunkatáboraiban állítanak elő. Hasonló szolidaritással érdemes felvennünk a harcot az észak-koreai bérmunkások munkaerejének embertelen kizsákmányolása ellen” – zárta beszédét képviselőnk, leszögezve: „Egyesült erővel kell fellépnünk a totalitárius világrendszerrel szemben.”