Egyéb

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztek Csömörön

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztek Csömörön

2016. 10. 22.

Mátyás Sándoralapítványi elnök, a rendezvény főszervezője köszöntőbeszédében kiemelte: a fundációt 2005 tavaszán a kettős mérce elleni történelmi felvilágosító munka jegyében hozták létre. Az akkori politikai kurzus gáncsoskodásai közepette, az önkormányzat segítségével közadakozásból, megfeszített munkával felépítettek egy emlékművet az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára, amely az egyetemes kommunizmus áldozatai előtt is tiszteleg. A Víg János képzőművész által tervezett mű avatóünnepségének fővédnöke Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, egyik szónoka pedig Tőkés László, a Kiráyhágómelléki Református Egyházkerület akkori püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke volt. Mátyás Sándor hangsúlyozta: alapítványuk tudományos síkon is igyekszik konstruktív nyomokat hagyni, kiadói és konferenciaszervezői munkával, de közművelődési és irodalmi rendezvényekkel is büszkélkedhetnek. A totalitárius rezsimek megítélésében alkalmazott kettős mérce ellen azért is kell küzdeni, mert ez napjaink közéletét is képes megfertőzni, lásd az aktuális példát: nemzetközi hisztériázásig fajult egy olyan magyarországi újságnak a gazdasági okokból történt megszűnése, amely a Kádár-rezsim szócsöve volt évtizedeken át, majd a rendszerváltozás után is azonos címmel és ideológiai irányultsággal jelent meg negyedszázadon keresztül. Vajon elképzelhető lett volna, hogy a háború utáni Németországban a náci rezsim központi lapja, a Völkischer Beobachter zavartalanul megjelenjen? – tette fel a korántsem költői kérdést Mátyás Sándor.
A pénteki csömöri rendezvény ünnepi szónokai Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője, valamint Tőkés László európai parlamenti képviselő voltak. Előbbi egyebek mellett hangsúlyozta: az 1956-os forradalom a hétköznapi emberek, az egyszerű magyar ember forradalma volt, átfogta az egész Magyarországot, de erőteljes visszhangot, megható szolidaritást váltott ki a határokon túl is, szerte a világban. Máig szóló üzenete: meg kell védeni a magyar nép szabadságát és önrendelkezését, országa szuverenitását.
Tőkés László EP-képviselő elöljáróban leszögezte: arra kell törekedni, hogy lemossuk azt a gyalázatot, ami Magyarországon és a magyar szabadságon esett, amikor az 50. évfordulón ünneplők ellen karhatalmi erőket vezényelt az akkori szocialista kormányzat. Erre a jóvátételre is irányul a mostani 60. évforduló megünneplése, a békésnek óhajtott megemlékezésekkel együtt. Beszédében kiemelte a jubileumi év ezen alkalmainak gazdagságát, sokrétűségét és változatos helyszíneiket, határokon innen és túl. A hét elején épp Brüsszelben, az Európai Parlamentben nyitották meg az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója előtt tisztelgő reprezentatív kiállítást, majd rendezték meg az Európa elrablása akkor és most című rangos konferenciát, amelynek keretében sok szó esett a szabadság mindenekfelettiségéről és a kelet-európai szabadságmozgalmakról.
Az erdélyi képviselő méltatta Csömör nagyközség felelősen gondolkodó, antikommunista bázisdemokratáit is, akik annak idején létrehozták a Gloria Victis Alapítványt azzal a céllal, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára felépítsék a világ első olyan emlékművét, amely a kommunizmus 100 milliónyi áldozata előtt tiszteleg. A 2006-ban felavatott emlékhely két évvel előzte meg a hasonló üzenetű washingtonit, s mára szinte zarándokhellyé vált. 
Tőkés László felhívta a figyelmet: noha gyarapodnak azok a törekvések, amelyek egyetemes igénnyel vállalják fel a kommunizmussal való szembenézés, az igazság- és jóvátétel ügyét – e téren a csömöriek együtt haladnak a nemzetközi folyamatokkal, sőt meg is előzték azokat –, mégis tovább él és hat az a kettős mérce, amivel a totalitárius rendszereket és kártételeiket kezelik szerte a világban. E kettős megítélést ideje lenne kiiktatni – ezen is dolgozik például az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja nevű nemzetközi hálózat, amely védnöki testületének ő maga alapítása óta tagja. Ugyanakkor a negyedszázada zajló rendszerváltozást is tovább kell vinni – figyelmeztetett Temesvár volt lelkipásztora –, 1956 jubileuma is erre emlékeztet, s ez nem pusztán történelem, hanem időszerű történelmi valóság. Hatvan évvel ezelőtt a kommunista bálványimádás és önkényuralom ellen lázadt fel a magyar nemzet, de csak 1989-ben sikerült lerázni a béklyókat, ma viszont a keresztény Európa elrablása zajlik.
A történelmi összefüggések és jelenkori aspektusok taglalása közepette az EP-képviselő rámutatott: kontinensünket, életterünket újból veszély fenyegeti, és változott módon bár, de ugyanazok akarják elrabolni, mint a bolsevizmus idején. Megint az „idegen istenek” veszélyeztetik a hitében, gyökereiben, kereszténységében meggyengült, önfeladásra hajló Európát, s azon belül magyarságunkat. A kommunista internacionalizmus helyére a globalista kozmopolitizmus türemkedik be a balliberálisok és volt kommunisták ügyködése révén. Mindent el kell követnünk, hogy Magyarország megmaradjon magyar országnak, Európa pedig Európának, vagyis hát magyar és európai identitásunk a tét napjaink kihívásai és válságai közepette. Ragaszkodnunk kell szabadságunkhoz, hogy magunk dönthessünk sorsunkról, jövőnkről, szuverenitásunkról – fogalmazott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
A megemlékezésen közreműködtek Sasvári Sándor és Kautzky Armand Jászai Mari-díjas színművészek, valamint a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola diákjai, akik színvonalas, lélekmelengető ünnepi műsorral szolgáltak. Megtisztelte jelenlétével a rendezvényt több egykori forradalmár, ellenálló, börtönviselt hazafi is, élükön Dömötör Zoltánnal, az 1956 Magyar Nemzetőrség társadalmi szervezet elnök-főparancsnokával.