Külpolitika

Az örmény országjelentés vitája és elfogadása az Európai Parlamentben

2018. 07. 04.

A Tőkés László jelentéstévő által elkészített örmény országjelentés általános vitájára és megszavazására az Európai Parlament július eleji ülésszakán, két egymást követő napon került sor Strasbourgban.

A július 3-án este megtartott vita képviselőnk előterjesztésével kezdődött. Az Európai Unió és Örményország között megkötött Átfogó és Megerősített Partnerségi Megegyezés (CEPA) következő napon esedékes ratifikációja kapcsán örömét fejezte ki amiatt, hogy évekig tartó bizonytalanság után, a felek kölcsönös nyitottságának köszönhetően, végre megszületett ez a kétoldalú partnerségi megállapodás, lehetővé téve azt a történelmi fontosságú fejleményt, hogy „az örmény nemzet végre visszatalált az őt megillető helyre, az európai népek közösségébe”, ahová földrajzi elhelyezkedése, történelmi múltja, ősi nemzeti, vallási és kulturális öröksége alapján valójában tartozik. Ez különösképpen fontos előrelépésnek számít annak ismeretében, hogy 2013-ban orosz befolyásra meghiúsult az eredetileg tervbe vett társulási szerződés megkötése, olyannyira, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unióba való belépése által Örményország az orosz, posztszovjet politikai orientáció irányába fordult el.

Az EU Bizottságának alelnökével, Federica Mogherini külügyi képviselővel együtt több hozzászóló is fontosnak tartotta kiemelni, hogy az Unió ezek után sem hagyta magára a dél-kaukázusi országot, aminek köszönhetően megromlott kapcsolataikban fordulat állott be. Ennek nyomán jutottak el oda, hogy immár a demokratikus reformokat nem az EU követeli meg, hanem maga az örmény nép igényli – jelentette ki a főképviselő.

A Nikol Pasinján miniszterelnököt az ország élére állító tavaszi demonstrációkra, illetve a népakarat békés úton való győzelmére utalva egyik képviselő úgy fogalmazott, hogy „Örményország népe kezébe vette a sorsát”. Pártállásuktól függetlenül a felszólalók azon véleményüknek adtak hangot, hogy az alkotmányos keretben és békés úton végbement hatalomváltást, illetve a demokratikus rendszerváltozás megújuló folyamatát az EU-nak hathatós módon támogatnia kell – és ennek szolgál hasznos eszközéül a frissen megkötött partnerségi megállapodás.

Zárszavában erdélyi képviselőnk legutóbbi örményországi benyomásait osztotta meg a jelenlévőkkel. Pasinján miniszterelnök meghatározó szerepét méltatta a „bársonyos forradalomban”, másfelől aggodalmát fejezte ki jövőbeli pályafutását és sorsát illetően országa veszélyes politikai helyzetének, valamint a dúsgazdag oligarchák posztkommunista világának körülményei között. Erre az Uniónak és a Parlamentnek külön is oda kell figyelnie – hangsúlyozta.

A vitában felvetődött kérdésekre reflektálva Mogherini alelnök az elengedhetetlenül szükséges előrehozott választások és a választási rendszer azt megelőző reformja, valamint a vízumliberalizációról szóló tárgyalások mihamarabbi megkezdése vonatkozásában helyezte kilátásba az uniós intézmények hathatós támogatását.

Ma délben az Európai Parlament minősített szótöbbséggel szavazta meg az Örményországról szóló jelentést.

 

ELŐTERJESZTÉS

az EU és Örményország közti partnerségi megállapodás tárgyában

 

 

Hosszú folyamatnak értünk a végére az Európai Unió és Örményország között megkötött Átfogó és Megerősített Partnerségi Megegyezésről (CEPA) szóló mai vitával és az EP plenáris ülésén holnap sorra kerülő zárószavazással. A jelentés külügyi bizottsági raportőreként ezúton mondok köszönetet az árnyékjelentés-tevőknek és valamennyi kollégámnak, valamint a Titkárságnak, egyszóval mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak a parlamenti állásfoglalás és a törvényhozási határozat előkészítéséhez.

De ennél is hosszabb út megtételére volt szükség, amíg idáig eljutottunk. Az eredeti társulási szerződés 2013-ban való végleges meghiúsulása után évek teltek el üresen, míg végre 2015-ben újrakezdődtek a tárgyalások a mostani megállapodás létrehozatala céljából, melyet a felek 2017 novemberében írtak alá.

Az előbbieknél is messzebbre tekintve egyenesen történelmi fontosságú fejleménynek értékelem, hogy a cári orosz és az oszmán török, majd a szovjet birodalmak szorításából kiszabaduló örmény nemzet – a tömeges népirtás és a kommunista diktatúra korszakait maga mögött hagyva – végre visszatalált az őt megillető helyre, az európai népek közösségébe, mint az egyesülő Európa „keleti bástyája” és első keresztény állama. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy európai parlamenti jelentéstévőként ennek a folyamatnak cselekvő részese lehetek, és erről a helyről is kifejezhetem jókívánságaimat az örmény állam 1918-ban kikiáltott – bár rövid ideig tartott – függetlenségének centenáriuma alkalmából.

Az Európai Parlament minden lehetséges támogatást kész megadni Örményországnak és a demokratikus változások érdekében bátran kiálló örmény népnek újból visszanyert függetlensége és a közel három évtizede elkezdődött demokratikus rendszerváltozás jelenkori folytatódása közepette, valamint az általa az ország élére állított Nikol Pasinján miniszterelnöknek és kormányának, hogy az együttes akarattal elfogadott partnerségi megállapodás értelmében az elkezdett reformokat és a társadalom modernizációját gyorsuló ütemben folytassák, a korrupciót leküzdjék, a gazdasági fejlődést beindítsák, a jogállami rendszert kiépítsék és az emberi-polgári jogokat biztosítsák, a hegyi-karabahi háborús konfliktusra pedig békés megoldást találjanak.

Az Európai Unió hosszú évek óta komoly válságokkal küszködik. Gyengülő ereje és megosztottsága miatt nehezen tud megküzdeni a további integráció kihívásaival és a migrációs válsággal. Ezért is fontos a közvetlen szomszédaival – példának okáért a Keleti Partnerség részvevőivel – fenntartott viszonya. Ezen kapcsolatokból valamennyi fél nyerhet. Az EU-hoz fűződő kapcsolatok fejlődése nemcsak Örményországnak, hanem az Uniónak is javára szolgálhat.

 

Strasbourg, 2018. július 3.

 Tőkés László

EP-képviselő