Hírek

A magyar kultúráról és annak határok fölötti nemzetegyesítő szerepéről szólnak  az idei Szent László Napok

A magyar kultúráról és annak határok fölötti nemzetegyesítő szerepéről szólnak az idei Szent László Napok

2016. 06. 21.

Ezt megelőzően, délután a szervező Szent László Egyesület képviselői és meghívottaik megkoszorúzták a városalapító lovagkirály szobrát a római katolikus székesegyház előtti téren. Onnan átvonultak a várba, ahol egy olyan  kültéri kiállítást nyitottak meg, amely Márton Áron erdélyi püspök életét és munkásságát követi végig A közösség szolgálatában címmel. A Márton Áron Emlékév 2016 program vezető reprezentánsai elmondták, hogy a tárlat anyaga Csíkszeredából érkezett, ahol pünkösd óta volt megtekinthető az akkor felavatott Márton Áron-szobor közelében. A vándorkiállítás második állomása tehát Nagyvárad, innen jövő hét elején Torockóra utaznak tovább a pannók, hogy aztán a 2016-os Márton Áron Emlékév keretében  majd bejárják Erdélyt és a Kárpát-medencét.
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke alkalmi beszédében hitvallástevőként emlékezett vissza a legendás főpapra. „Vannak idők, amikor kötelező megvallani hitünket, akkor is, ha életveszéllyel, vártanúsággal jár” – hangsúlyozta a volt királyhágómelléki református püspök. Felidézte, hogy Márton Áron megszólalt a zsidók, a görögkatolikusok védelmében, az üldözött magyarság, a kereszténység érdekében fordult Groza Péter miniszterelnökhöz. „Nem tehette meg, hogy nem szólaljon meg” – fogalmazott. És – mint hangsúlyozta – bár a reformátusok nem tisztelnek boldogokat, szenteket, „imádkozunk azért, hogy megboldoguljon, megszentüljön”.
A tárlatnyitón a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye képviseletében Fodor József általános püspöki helynök volt tanítványként idézte fel Márton Áron alakját, aki a gyulafehérvári egyházmegye vezetőjeként a váradi egyházmegye apostoli kormányzója is volt.  Mile Lajos kolozsvári magyar főkonzul és Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője szintén méltatták a 120. éve született néhai püspököt.
A filharmóniabeli nyitógálát a Kiss Tünde, Kiss Huba, Lévai Tünde és Szilágyi Ágnes alkotta alkalmi kvartett 15. századi Szent László-himnuszokkal és reneszánsz dalokkal indította, majd köszöntőbeszédek következtek. Előbb Zatykó Gyula főszervező, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke szólt az Enescu-Bartók nevű koncerttermet megtöltő publikumhoz, kijelentve: „Jó néha megállni és ünnepelni egy olyan rendezvény keretében, amely összeköti szívünket, lelkünket.” Reményét fejezte ki, hogy a Szent László Napok egy ilyen rendezvénye a nagyváradi és környékbeli magyarságnak, és a továbbiakban is lesz szervezői kedv, támogatás és a város önkormányzata részéről pozitív hozzáállás, hogy folytatása legyen az immár négy éves hagyománynak.
Papp László, Debrecen város polgármestere kifejtette: „Büszkék kell lennünk kultúránkra, melynek szerves része Nagyvárad és Debrecen szövetsége is. Regionális együttműködésünket folytatnunk kell, s ennek jeleként partnerséget ajánlunk a nagyváradiaknak: érjük el közösen, hogy 2023-ban Debrecen Európa Kulturális Fővárosa lehessen.”
Nagyvárad önkormányzatát Huszár István alpolgármester képviselte, egyebek mellett kijelentve: Szent István államot alapított, Szent László várost, nekünk pedig az a küldetésünk, hogy továbbfejlesszük a kapott örökséget.  
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára Nagyvárad történelmi jelentőségére és a Szent László-kultusz évszázados hagyományaira hívta fel a figyelmet. „Nap mint nap tennünk kell azért, hogy az erdélyi és partiumi magyarságnak ne csak múltja és jelene, de jövője is legyen. Értékőrző és értékteremtő munkát kell végeznünk, s ennek szellemében szorgalmazzuk, hogy a jövő évtől a Szent László Napok is az állandó támogatásban részesülő fesztiválok között szerepeljen a magyarországi költségvetésben” – jelentette ki.
„Kilencszáz év után is visszavárjuk oltalmazó Szent László királyunkat, hiszen nemzetünknek ismételten védelemre van szüksége” – mondta a szólásra felkért Tőkés László EP-képviselő, akit a szervezők a Szent László Napok mindenkori házigazdájának neveztek. A püspök emlékeztetett: a bel- és világpolitikai változások, valamint a még mindig megoldásra váró migránsválság olyan helyzetet teremtettek, melyben Európa elvesztette hitét és önbecsülését. Véleménye szerint ebben a kontextusban ismételten értelmet nyer a lovagkirály által megtestesített eszmeiség, s Szent László újra a magyarság hitének és önvédelmének megtestesítője lehet. „Nagy királyunk szellemiségével kell védelmeznünk Európát, az anyaországot és a külhonba szakadt testvéreinket. De hiába kérjük az isteni segítséget, ha mi magunk nem cselekszünk, s nem küzdünk – a rendelkezésünkre álló békés eszközökkel – közös jövendőnkért” – jelentette ki az EMNT elnöke. Tőkés László méltatta az Erdély-szerte kibontakozó „magyarnapok-mozgalmat” éppúgy, mint a hétköznapi helytállás és a közösségépítés áldozatos példáit.  Szerinte a Szent László Napok is az elszánt cselekvés kiváló példája, s megköszönte a szervezők áldozatos munkáját. „A vár- és térfoglalás útján járva kell haladnunk, s ideje kezünkbe vennünk sorsunkat. A boldog Váradot emeljük ki boldogtalanságából, s így adjuk át az utókornak” – zárta beszédét.
A továbbiakban a neves Muzsikás együttes és a csángóföldi énekes, Petrás Mária léptek színpadra, nagy sikert aratva A mi népzenénk című, széles merítésű, tartásos zenés-dalos produkciójukkal.